Vörösfény-terápia és fáradtság – 7 természetes módszer az energiaszint támogatására

Kategória: | Publikálva: 2026. szeptember 24. | Szerző: Jakobsen Anita

Ősszel a vörösfény-terápia sokak számára különösen érdekes témává válik. Ahogy rövidülnek a nappalok, sokan érzik úgy, mintha az energiaszintjük együtt csökkenne a nappalok hosszával. Később világosodik, hamarabb sötétedik, kevesebb időt töltünk a szabadban – és délután egyre csábítóbbnak tűnik még egy kávé.

Amikor energiáról beszélünk, általában arra gondolunk, amit elfogyasztunk. Kalóriákra, szénhidrátokra, fehérjékre, vitaminokra.

De vajon csak az számít, mit viszünk be a szervezetünkbe – vagy az is, milyen fény vesz körül bennünket?

Dr. Alexander Wunsch német orvos és fotobiológiai szakértő évtizedek óta foglalkozik a természetes és mesterséges fény, valamint az emberi szervezet kapcsolatával. Munkájában kiemelt figyelmet kap a napfény teljes spektruma és azon belül az infravörös tartomány biológiai jelentősége.

A táplálék és a fény szerepéről egy különösen érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet:

„A szervezet által felhasznált energia egyharmada az elfogyasztott táplálékból származik. A szervezet belső egyensúlyának fenntartásához szükséges energia túlnyomó része pedig a környezetünkből érkező infravörös fényből származik.” [1]

30% táplálék. 70% infravörös fény?

Első hallásra meglepő arány. Fontos azonban, hogy ne szó szerinti energiamérlegként értelmezzük. A 30/70 arány nem tekinthető tudományosan igazolt élettani képletnek, és nem azt jelenti, hogy a szervezet metabolikus energiájának 70%-át a fény állítaná elő.

A táplálékból származik a szervezet által felhasználható kémiai energia. Wunsch megközelítése ennél tágabb összefüggésre irányítja rá a figyelmet: arra, hogy az emberi szervezet nem a környezetétől elszigetelten működik, és a természetes fény – benne az infravörös tartománnyal – szintén része annak a fizikai környezetnek, amelyben élünk. [1]

És talán éppen ez teszi igazán érdekessé a kérdést:

amikor az energiaszintünkről és a fáradtságról gondolkodunk, elegendő csak arra figyelnünk, hogy mit eszünk és mennyit alszunk?

A fény és az emberi szervezet kapcsolatát ma számos területen vizsgálja a tudomány. Kutatják többek között a természetes fény és a cirkadián ritmus összefüggéseit, a fény és az éberség kapcsolatát, valamint a vörös és közeli infravörös fényt alkalmazó fotobiomodulációt – azt a kutatási területet, amely a vörösfény-terápia tudományos hátterének megértésében is fontos szerepet kap.

A fáradtság ugyanakkor összetett jelenség. Éppen ezért érdemes több oldalról megközelíteni.

Nézzünk meg hét természetes lehetőséget, amelyek és az energiaszint, az éberség, a vitalitás vagy a fáradtság közötti kapcsolatot tudományos kutatások is vizsgálják.

1. Természetes fény – kezdjük a legegyszerűbbel

A fény nemcsak azért fontos, hogy lássunk. Szervezetünk számára fontos környezeti időjelzés is.

A szemünkön keresztül érzékelt fény információt közvetít a cirkadián rendszer számára, amely többek között az alvás és az ébrenlét napi ritmusának összehangolásában vesz részt.

A fény és az éberség kapcsolatát számos kutatás vizsgálta. Egy 68 tanulmányt áttekintő szisztematikus elemzés szerint a fény intenzitásának és spektrális összetételének változtatása több vizsgálatban együtt járt a szubjektív éberség változásával, bár az eredmények nem minden mérési módszernél és vizsgálati körülménynél voltak egyformán következetesek. [2]

Ősszel és télen ennek különös jelentősége lehet. Rövidülnek a nappalok, miközben egyre több időt töltünk zárt térben, mesterséges világítás mellett.

Érdemes ezért kihasználni a természetes nappali fényt, amikor csak lehet – különösen a nap első részében.

Nem kell a Napba nézni, és nincs szükség különleges technikára.

Egyszerűen menjünk ki a szabadba.

Egy reggeli séta ráadásul rögtön összekapcsolja az első természetes lehetőséget a következőkkel: a fénnyel, a mozgással és a természetben töltött idővel.

2. Az energikus nappal előző este kezdődhet

Az alvás talán kevésbé izgalmas „biohack”, mint a legújabb technológia, mégis nehéz lenne kihagyni egy energiaszintről szóló összeállításból.

Egy 2024-ben publikált szisztematikus áttekintés és metaanalízis 44 vizsgálat eredményeit elemezte. A kutatók azt vizsgálták, hogyan változhat az álmosság és a kognitív működés egyetlen, 2–6 órára korlátozott alváslehetőséggel töltött éjszaka után. Az összesített eredmények fokozott szubjektív álmosságról és a tartós figyelem romlásáról számoltak be. [3]

Az energiaszint támogatása ezért sokszor nem reggel kezdődik.

Hanem előző este.

A fény pedig itt ismét fontos szereplővé válik. A nappali fény és az esti sötétség ugyanannak a természetes ritmusnak két oldala.

Ezért nemcsak arra érdemes figyelnünk, mennyit alszunk, hanem arra is, milyen fénykörnyezetben töltjük a nappalainkat és az estéinket.

3. Mozgás – energiát használunk fel, mégis energikusabbnak érezhetjük magunkat?

Elsőre paradoxonnak hangzik.

Amikor fáradtak vagyunk, éppen a mozgáshoz van a legkevesebb kedvünk.

Egy 2022-es szisztematikus áttekintés és metaanalízis azonban 81 randomizált vizsgálat, összesen 7050 résztvevő eredményeit elemezte.

Az összesített eredmények szerint a rendszeres testmozgást vizsgáló csoportokban átlagosan alacsonyabb fáradtságérzetről, valamint magasabb szubjektív energia- és vitalitásérzetről számoltak be a kontrollcsoportokhoz képest. [4]

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy amikor kimerültek vagyunk, még keményebben kell edzenünk.

A mozgásnak rengeteg formája lehet: séta, kerékpározás, erősítő edzés, úszás vagy egyszerűen egy olyan fizikai aktivitás, amelyet rendszeresen és hosszú távon is szívesen végzünk.

Ősszel pedig van egy különösen egyszerű kombináció:

ha lehet, mozogjunk odakint.

Így egyszerre kapunk természetes fényt, mozgást és időt a szabadban.

4. Táplálkozás – az a bizonyos egyharmad azért nagyon is számít

Vissza is érkeztünk Wunsch gondolatának másik oldalához: a táplálékhoz.

A fény biológiai szerepének kutatása természetesen nem csökkenti a megfelelő táplálkozás jelentőségét. A tápanyagok anyagcseréje alapvető szerepet játszik szervezetünk energiaellátásában.

A kutatások azt is vizsgálják, hogyan kapcsolódhatnak bizonyos hiányállapotok a fáradtságérzethez.

Jó példa erre a vashiány.

Egy 2018-as szisztematikus áttekintés 18 randomizált vizsgálatot és összesen 1170 vashiányos, de nem vérszegény felnőtt adatait elemezte. Az összesített eredményekben a vaspótlás alacsonyabb önbevallásos fáradtsággal társult, miközben az objektív fizikai teljesítménymutatókban nem találtak egyértelmű javulást. [5]

Ez nem jelenti azt, hogy fáradtság esetén automatikusan vasat vagy más étrend-kiegészítőt kellene szedni.

Éppen ellenkezőleg: a tartós vagy szokatlan fáradtság hátterében számos különböző ok állhat, ezért ilyen esetben érdemes egészségügyi szakemberrel egyeztetni.

A táplálkozás a biohacking egyik legalapvetőbb területe. Jó példa erre a paleolit táplálkozás, amely evolúciós megközelítésből indul ki, és a modern, erősen feldolgozott élelmiszerek helyett elsősorban természetes, minimálisan feldolgozott alapanyagokra helyezi a hangsúlyt. A paleolit étrend és annak egyes anyagcsere-hatásai ma is tudományos kutatások tárgyát képezik.

5. Hidratálás – mielőtt a következő kávéért nyúlnánk

A megfelelő folyadékbevitelről könnyű megfeledkezni, különösen a hűvösebb őszi és téli hónapokban.

A hidratáltság és a kognitív teljesítmény kapcsolatát szintén vizsgálja a tudomány.

Egy 33 vizsgálatot és 413 résztvevőt magában foglaló metaanalízisben a dehidratáció kismértékű, de statisztikailag kimutatható kognitív teljesítményromlással társult. Az elemzésben többek között a figyelem, a végrehajtó funkció és a motoros koordináció bizonyos mutatóiban figyeltek meg eltéréseket. A kognitív teljesítményre gyakorolt hatás nagyobb mértékű folyadékvesztésnél erősebbnek bizonyult. [6]

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden délutáni fáradtság mögött folyadékhiány áll.

De mielőtt automatikusan a következő kávéért nyúlnánk, néha érdemes feltenni egy sokkal egyszerűbb kérdést:

ittam ma eleget?

6. Természet – amikor nemcsak a testünk fárad el

Nem minden fáradtság fizikai.

Munka, képernyők, telefon, értesítések, folyamatos információáramlás és döntések – egy átlagos nap mentálisan is komoly terhelést jelenthet.

Éppen ezért érdekesek a természetben és zöld környezetben töltött idővel kapcsolatos kutatások.

Egy 2022-es, randomizált kontrollált vizsgálatokat összegző szisztematikus áttekintés és metaanalízis szerint a zöld környezetnek való kitettség a nem zöld környezethez képest több pszichológiai mutatóban kedvezőbb eredményekkel társult. Az összesített eredmények között alacsonyabb fáradtságérzetről és magasabb szubjektív vitalitásról is beszámoltak. [7]

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy erdei séta „kezeli a fáradtságot”.

Sokkal inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy a környezetünk is kapcsolatban állhat azzal, hogyan érezzük magunkat.

Nem kell hozzá wellnesshétvége.

Erdő. Park. Vízpart. Egy séta.

Lehetőleg néha telefon nélkül.

7. Vörösfény-terápia – energia, fáradtság és alvás

És ezzel visszaérkezünk oda, ahonnan elindultunk:

a fényhez.

A vörös fény terápia tudományos kutatásában a fotobiomoduláció (PBM) kifejezéssel találkozhatunk. A kutatásokban meghatározott vörös és közeli infravörös hullámhosszakat alkalmaznak, többek között LED- és lézerfényforrások segítségével. [8,9]

A vörös fény és a közeli infravörös fény kutatásának egyik különösen érdekes területe éppen ahhoz kapcsolódik, amiről ez a cikk szól:

a sejtek energiafolyamataihoz.

JakobsenRED teljes testes vörösfény-terápia életnagyságú panel prémium home spa, longevity, biohacking és professzionális szalon felhasználásra

Mit vizsgál a tudomány a vörös fény és a sejtek energiafolyamatai kapcsán?

A mitokondriumok központi szerepet töltenek be a sejtek energia-anyagcseréjében. A vörös és közeli infravörös fény lehetséges biológiai kölcsönhatásait vizsgáló tudományos szakirodalomban ezért kiemelt kutatási terület a mitokondriális folyamatok vizsgálata. [8,9]

Az egyik legtöbbet kutatott lehetséges mechanizmus a mitokondriális légzési lánc egyik enziméhez, a citokróm-c-oxidázhoz kapcsolódik.

A tudományos szakirodalomban többek között azt vizsgálják, hogy meghatározott vörös és közeli infravörös hullámhosszak milyen kapcsolatban állhatnak az elektrontranszporttal, a mitokondriális membránpotenciállal, a nitrogén-monoxid-jelátvitellel, a reaktív oxigénformákkal és az ATP-hez kapcsolódó sejtszintű folyamatokkal. [8,9]

Ezek a mechanizmusok azért kerülnek gyakran elő a vörös fény terápia tudományos hátterének tárgyalásakor, mert az ATP alapvető szerepet játszik a sejtek energiaátviteli folyamataiban.

Fontos azonban különbséget tenni a kutatott biológiai mechanizmusok és egy adott vörösfény-terápiás lámpa igazolt hatásai között. Az itt bemutatott tudományos eredmények különböző kutatási körülmények, hullámhosszak, dózisok és fényforrások mellett születtek, ezért azokból nem következik, hogy egy vörös fény lámpa egyszerűen „energiát ad” a szervezetnek.

A tudomány ennél jóval összetettebb kérdést vizsgál: hogyan léphet kölcsönhatásba a vörös és közeli infravörös fény a sejtekben zajló folyamatokkal?

És mi a helyzet a fáradtsággal és a nappali álmossággal?

A fáradtság nem egyetlen biológiai folyamat eredménye. Befolyásolhatja többek között az alvás, a cirkadián ritmus, a fizikai és mentális terhelés, a táplálkozás, a hidratáltság és számos egészségügyi tényező.

Éppen ezért különösen érdekesek azok a humán kutatások, amelyek a sejtszintű mechanizmusokon túl azt is vizsgálják, hogyan érzik magukat a résztvevők.

Egy kettős vak, randomizált, placebo-kontrollált humán vizsgálatban enyhe, alvással kapcsolatos panaszokról beszámoló egészséges résztvevőknél vizsgálták a 850 nm-es közeli infravörös fényt. Három különböző dózist hasonlítottak össze placebóval; a fényexpozíció négy héten keresztül, heti öt alkalommal történt. [10]

A legmagasabb vizsgált, 6,5 J/cm²-es dózis mellett – a téli vizsgálati időszakban – a kutatók többek között alacsonyabb nappali álmosságról és kedvezőbb hangulati eredményekről számoltak be. Az alvás és a cirkadián ritmus vizsgált mutatóiban ugyanakkor ebben a tanulmányban nem találtak szignifikáns változást. [10]

Ez különösen érdekes megfigyelés egy olyan kutatásban, amelyet részben éppen azért végeztek el télen is, hogy megvizsgálják az alacsonyabb természetes fényexpozícióval járó évszakot.

Egyetlen vizsgálat természetesen nem ad végleges választ. De jól mutatja, hogy a közeli infravörös fény és a nappali álmosság, jóllét és fényhiányos időszakok kapcsolata már humán, kontrollált kutatásokban is megjelent.

Vörösfény-terápia és alvás – mit mutatnak az újabb kutatások?

Az alvás különösen érdekes terület, hiszen itt ismét találkozik egymással fény, energia és napi biológiai ritmus.

2026-ban megjelent egy kifejezetten a fotobiomoduláció és az alvásminőség kapcsolatát vizsgáló szisztematikus áttekintés és metaanalízis. [11]

A kutatók a PubMed, Embase és Cochrane adatbázisokban 2025 szeptemberéig megjelent kutatásokat tekintették át. A szigorú beválasztási kritériumoknak végül öt randomizált kontrollált vizsgálat, összesen 240 résztvevővel felelt meg.

Az összesített elemzésben a fotobiomodulációt kapó csoportokban a placebo- vagy sham-kontrollhoz képest statisztikailag szignifikánsan kedvezőbb Pittsburgh Sleep Quality Index (PSQI) eredményről számoltak be. [11]

Ez már nem egyetlen kisebb vizsgálat eredménye, hanem randomizált kontrollált vizsgálatok összesített elemzése.

Ugyanakkor a szerzők azt is hangsúlyozták, hogy a becslés konfidenciaintervalluma viszonylag széles volt, ezért az eredmény pontossága egyelőre korlátozott. A fotobiomoduláció és az alvás kapcsolata tehát ígéretes és aktívan kutatott terület, amelynek pontosabb megértéséhez további, nagyobb és jól kontrollált humán vizsgálatokra van szükség. [11]

Talán éppen ezért izgalmas ma a vörösfény-terápia kutatása.

Nem azért, mert egyetlen egyszerű választ adna a fáradtságra.

Hanem azért, mert egy sokkal nagyobb tudományos kérdés része: milyen szerepet játszhat a fény az emberi szervezet energiafolyamataiban, napi ritmusában, éberségében és jóllétében?

Nincs egyetlen csodaszer az energiaszint növelésére

Talán éppen ez a legfontosabb üzenet.

Természetes fény. Alvás. Mozgás. Táplálkozás. Hidratálás. Természet. Vörös és közeli infravörös fény.

Nem egymás helyett vannak.

Ősszel használjuk ki a természetes fényt. Menjünk ki akkor is, amikor hűvösebb van. Mozogjunk rendszeresen. Figyeljünk az alvásunkra. Táplálkozzunk változatosan. Igyunk elegendő folyadékot. És adjunk magunknak időt arra is, hogy kiszakadjunk a folyamatos ingeráradatból.

Mindezek mellett a vörösfény-terápia is helyet kaphat egy tudatos, modern wellness-rutinban.

Nem azért, hogy helyettesítse a napfényt.

Nem azért, hogy helyettesítse az alvást.

És nem azért, hogy helyettesítse a mozgást vagy a megfelelő táplálkozást.

Hanem azért, hogy a fény is helyet kapjon egy tudatos wellness-rutinban.

Tudományos források [1] Science of Light – Our History. Dr. Alexander Wunsch idézete a táplálékból származó energia és a környezeti infravörös fény szerepéről.
https://scienceoflight.org/history/ [2] Souman JL, Tinga AM, te Pas SF, van Ee R, Vlaskamp BNS. Acute alerting effects of light: A systematic literature review. Behavioural Brain Research. 2018;337:228–239.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28912014/ [3] Wüst LN, Capdevila NC, Lane LT, Reichert CF, Lasauskaite R. Impact of one night of sleep restriction on sleepiness and cognitive function: A systematic review and meta-analysis. Sleep Medicine Reviews. 2024;76:101940.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/38759474/ [4] Wender CLA, Manninen M, O’Connor PJ. The Effect of Chronic Exercise on Energy and Fatigue States: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Trials. Frontiers in Psychology. 2022;13:907637.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/35726269/ [5] Houston BL, Hurrie D, Graham J, et al. Efficacy of iron supplementation on fatigue and physical capacity in non-anaemic iron-deficient adults: a systematic review of randomised controlled trials. BMJ Open. 2018;8(4):e019240.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29626044/ [6] Wittbrodt MT, Millard-Stafford M. Dehydration Impairs Cognitive Performance: A Meta-analysis. Medicine & Science in Sports & Exercise. 2018;50(11):2360–2368.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29933347/ [7] Song S, Tu R, Lu Y, Yin S, Lin H, Xiao Y. Restorative Effects from Green Exposure: A Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Control Trials. International Journal of Environmental Research and Public Health. 2022;19(21):14506.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36361386/ [8] de Freitas LF, Hamblin MR. Proposed Mechanisms of [8]Photobiomodulation or Low-Level Light Therapy. IEEE Journal of Selected Topics in Quantum Electronics. 2016;22(3):7000417.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28070154/
[9] Hamblin MR. Mechanisms and Mitochondrial Redox Signaling in Photobiomodulation. Photochemistry and Photobiology. 2018;94(2):199–212.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/29164625/
[10] Giménez MC, Luxwolda M, Van Stipriaan EGV, et al. Effects of Near-Infrared Light on Well-Being and Health in Human Subjects with Mild Sleep-Related Complaints: A Double-Blind, Randomized, Placebo-Controlled Study. Biology (Basel). 2023;12(1):60.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/36671752/
[11] de Azevedo WM, de Souza K, Defante ML, et al. Photobiomodulation and sleep quality: systematic review and meta-analysis. Lasers in Medical Science. 2026;41(1):122.
https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/42322437/

Fontos tudományos és jogi megjegyzés

A cikk ismeretterjesztő célt szolgál. A vörösfény-terápiás wellness eszközök nem helyettesítik az orvosi diagnózist, kezelést vagy egészségügyi szakember tanácsát.

A tartós, szokatlan vagy erős fáradtság hátterében számos különböző egészségügyi állapot állhat, ezért ilyen esetben indokolt lehet az okok orvosi kivizsgálása.

A cikkben bemutatott fotobiomodulációs kutatások különböző kutatási eszközökkel és protokollokkal készültek, nem a JakobsenRED lámpáival.A vizsgálatok eltérő hullámhosszakat, fényforrásokat – többek között LED-et és lézert –, teljesítményt, dózist, alkalmazási időt és kezelési protokollokat használtak. Eredményeik ezért nem vihetők át automatikusan más vörösfény-terápiás eszközökre vagy eltérő alkalmazási protokollokra.

A vörös és közeli infravörös fény egyes alkalmazási területeinek, lehetséges biológiai kölcsönhatásainak, optimális hullámhosszainak és alkalmazási paramétereinek pontosabb megértéséhez további, magas minőségű humán kutatások szükségesek.